Medvehagymás pesztós gnocchi

Kipróbáltátok már a medvehagyma pesztót? Akkor készülhet is belőle ebédre egy pesztós gnocchi - természetesen házi gnocciból. 😉

A gnocchi készítéssel az a helyzet, hogy az ember nehezen áll neki, mert lehet kapni készen is, és ha jó minőségűt találsz, valószínű, hogy nincs telenyomva minden vacakkal. Viszont egyrészt a házi még így is sokkal finomabb, másrészt az ára is a töredéke. És bár elsőre talán bonyolultnak tűnik, egyáltalán nem az. Sőt, ha épp úgy alakul, a maradék krumplipüré is új köntöst kaphat a gnocchi személyében.

Ez egy klasszikus alaprecept, de a variációk sora végtelen: pl. tehetsz bele is a medvehagyma pesztóból, vagy a krumpli egy részét lecserélheted brokkolira (ez utóbbi csemete kedvence – néha magam sem értem, hogy lehet ekkora mázlim vele 😃), de akár sütőtökre is (ez meg én kedvencem …).

A szósszal kb. ugyanez a helyzet: pirítsd meg vajon néhány levél zsályával, és szórd meg parmezánnal. Vagy készíts hozzá paradicsomszószt, de akár aszalt paradicsommal és kapribogyóval is feldobhatod… amivel csak szeretnéd.

A jó gnocchinak egy titka van, méghozzá az, hogy nem szabad rommá gyúrni. Elég csak annyira, hogy összeálljon. Minél tovább gyúrod, annál több lisztet vesz fel, és pik-pakk pingpong labdát készítesz belőle... Ragad a tészta? Igen, de sebaj, csak lisztezd be a kezed és a deszkát. Ne belegyúrd, csak borítsd be vele.

Használj inkább sütni való (sárga) burgonyát, aminek magasabb a keményítőtartalma, és könnyebben pürésíthető. Ha ezeket betartod, remek kis gnocchit dobhatsz össze otthon. Ha elsőre mégsem úgy alakul, ahogy szerenéd, ne add fel, mert olyan sokoldalú ez a kis krumplinudli, hogy kár lenne, ha feledésbe merülne.

Szóval a lényeg: a gnocchi jó kis darab!