Kendermag

A kender az emberiség történetében az élelem termelés kezdete óta termesztett növény, mégis manapság a legtöbb embernek csak a kábítószer jut eszébe róla...

Fontos!!! - a kender magja nem tartalmazza a kábító hatású delta-D-tetrahidro-kannabinolt (THC-t). A THC ugyanis a növény virágos hajtásainak levelein elhelyezkedő mirigyekben van. Ezért a kender mag fogyasztása így semmilyen kábító (egészségkárosító) hatással nincsen!

Tartalmaz

E, B1, B2, B3, B6, kalcium, vas, foszfor, magnézium, kálium, cink, mangán, réz.

A hántolt kendermag napjaink egyik legsokoldalúbb tápanyagforrása, és egyben az egyik legmagasabb gyógyértékkel rendelkező növény.

A kendermag hatása a szervezetre

Összetevői közül kiemelkedik a nagy mennyiségű fehérjetartalma, ami emberi szervezet számára az egyik leginkább hasznosítható növényi eredetű fehérje. Könnyen emészthető, nagyon gyorsan felszívódik, ezen a tulajdonságai miatt pl. nagyon jó alternatíva az állati eredetű fehérjék pótlására. 

Továbbá növeli az energiaszintet, az anyagcserét, enyhíti az ízületi gyulladással járó tüneteket és sportolás után is segít az izmok regenerálásában.

A másik kiemelkedően jó adottsága a magas telítetlen zsírsav tartalma.

Kitűnő forrása az omega-3 és omega-6 esszenciális telítetlen zsírsavaknak. Ezeket a szervezetünk nem képes előállítani, így tehát külső forrásból, táplálékkal kell felvennünk. Ma a táplálkozásunk kevésbé gazdag az omega3-, de túlságosan gazdag az omega6 zsírsavakban (1:3-1:5 helyett akár 1:30), és ez az eltolódás hozzájárulhat pl. a gyulladásos folyamatok kialakulásához. Mivel a kendermagban lévő omega3 és omega6 aránya 1:3, ezért a fogyasztása az emberi test számára nagyon hasznos.

Tartalmaz Omega-9 zsírsavat is, ami nem esszenciális zsírsav, ez azt jelenti, hogy az emberi test képes előállítani, de mivel csak korlátozott mennyiségben, ezért ajánlott figyelni a rendszeres bevitelére, amire a kendermag ugyancsak alkalmas.

Jó hír még, hogy sok olyan zsírsav található a kendermagban, ami az emberi agy egészséges működéséhez szükséges. Ezért a kendermag rendszeres fogyasztása segíti megelőzni az agynak olyan olyan degeneratív betegségeit is, mint pl. az Alzheimer-kór és Parkinson-kór. Továbbá javítja a memóriát és enyhíti a tüneteit a depressziós, szorongásos betegségeknek.

A kendermagban számos ásványi anyag is megtalálható még, mint például kalcium, vas, foszfor, magnézium, kálium, cink, mangán és réz. Ezenkívül E-vitamint és B-vitaminokat (B1, B2, B3 és B6) is tartalmaz.

A kendermag fogyasztásával bevitt sokfajta tápanyagnak rengeteg pozitív élettani hatása van még: segítik az antioxidánsok termelődését, hozzájárulnak a szív-és érrendszer megfelelő működéséhez, segítenek megelőzni a szívbetegségek kialakulását és karbantartani a vérnyomást és a koleszterinszintet, segítenek helyreállítani és egyensúlyban tartani a vércukor szintet is (az egészséges zsírok segítenek a glükóz felszívódásában a véráramban és így hamarabb és hatékonyabban energia lesz belőle), és az immunrendszert is erősítik. Emellett segít a bőr, a haj és a köröm egészségének megőrzésében.

Felhasználása

A hántolatlan kendermagot egy kicsit másképpen használjuk, mint a hántolt változatát.

Kendermag recept ötletek

• A kendermag főzése nem bonyolult, hasonlóan készítjük, mint a rizst. Köretnek szokták leginkább, érdemes beáztatni, nem csak könnyebben puhul, de jobban kioldódnak és felszívódnak az értékes anyagok belőle.
• Darálva használhatjuk müzlibe, joghurtba és kefirbe is.
• A kendermag tejkészítésre és csíráztatásra is alkalmas!

Ha fogyni szeretnénk, vagy csak étvágyat csökkenteni, javasolt hogy tegyünk egy-két evőkanál kendermagot a reggeli joghurtba vagy müzlibe, és így tápanyagban gazdag, kalóriában szegény ételhez jutunk. Hamar eltelít és jóllakottságérzetet okoz, tápanyagai könnyen beépülnek a szervezetbe, közben gyorsítja az anyagcserét is.

Érdekesség

A kender az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Ipari alapanyagként, gyógyhatású szerként, vagy élvezeti cikként ismerik és használják. A talán legkorábbi leletet Törökországban találták: egy ásatás során kenderfonatra bukkantak, melynek eredetét i.e. 8000 tájára datálták.

Kínában már ötezer évvel ezelőtt termesztették, a kender alapozta meg a kínai textilipart. Indiában a kannabiszt már négy évezrede használták élvezeti és gyógyászati célokra. Az ókori Keleten is éltek kender-származékokkal, és régészeti leletek utalnak arra, hogy Európában a germánok az i.e. 5. században már ismerték a kendert.