Hosszúszemű rizs (olasz)

Fehér hosszúszemű rizs

A hosszúszemű rizsek méretei változóak: a rizsszemek lehetnek 3-4 milliméteresek, de akár 1 centiméteresek is, viszont a belseje mindnek üveges és kemény. Ahhoz, hogy a fehér rizs “létrejöjjön”, a betakarított rizsszemeket feldolgozzák és finomítják. Egész pontosan: hántolják, eltávolítják a csíráját, majd egy speciális tisztítási eljárás keretein belül „fényezik”, így a rizsszemekről minden “felesleges” réteg lejön.

A hosszúszemű rizseket osztályozni is szokták: leginkább "A" és “B” minőségű rizzsel találkozhatunk a boltok polcain, amelyek abban különböznek egymástól, hogy az “A” jelölésű rizs kevesebb törmeléket tartalmaz, mint a “B” jelölésű. A rizsek között létezik még "AAA" besorolású is, ami a hosszúszemű fajtánál a prémium kategóriát jelzi.

A rizs kiváló szénhidrátforrás, hiszen tartalmas és könnyen emészthető. Található benne növényi fehérje, és minimális zsír, valamint jelentős mennyiségű B2- és B6-vitamin, ahogyan foszfor, vas és magnézium is. Magas szénhidráttartalma miatt laktató ételeket lehet belőle készíteni. Általában köretként fogyasztjuk, de számtalan rakott vagy egytálétel nélkülözhetetlen alapanyaga is, az édes rizses finomságokról nem is beszélve. Nem véletlen tehát, hogy a rizs kivívta magának az egyik legnépszerűbb tartós élelmiszer alapanyag státuszt a konyhában.

Hogyan főzzük a hosszúszemű rizst?

A hosszúszemű fehér rizs elkészítése viszonylag egyszerű, hiszen ez a típus főzés után is pergős marad, azaz a szemek nem tapadnak össze. Mégis, ha igazán jól akarjuk elkészíteni, néhány részletre érdemes odafigyelni.

Nem mindegy például, hogy mit szeretnénk a rizsből csinálni - ugyanis ez fogja meghatározni, hogyan készítsük el. Sőt, azt sem árt figyelembe venni, hogy kinek milyen az ízlése, hiszen valaki azt szereti, ha nincs túlfőzve és pereg a rizs, valaki viszont azt, ha egy kicsit puhább és összetapad.

Illetve az sem mindegy, hogy milyen maga a rizs, amit meg akarunk főzni. Előfordulhat, hogy máshol vettük, mint előtte, vagy más márkát választottunk, ezek pedig szintén képesek befolyásolni, hogy az adott rizs mennyi vizet vesz fel, és mennyi idő alatt puhul meg. Így a rizs főzésére is érvényes az, ami oly sok mindenre: nincsenek kőbe vésett szabályok, csak szokások és persze a kóstolás.

Két általános tanács azért mégis létezik:

• Ha azt szeretnénk, hogy pergős legyen a rizs, mindenképpen mossuk meg a főzés előtt. Utána, ha akarjuk, akár be is áztathatjuk - ez a fázis arra szolgál, hogy csökkenjen a főzés ideje, és puhább legyen a végeredmény, illetve így könnyebben emészthetővé is válik a rizs. Az áztatás egyébként ki is hagyható, ha nincs hozzá kedvünk vagy időnk.
• A főzéshez egy “mennyiség” rizshez két “mennyiség” vizet használjunk, és attól függően, hogy mennyire szeretnénk pergősre, az alábbi két elkészítési mód közül választhatunk.

Főzés előtt megpirítjuk
Az extra pergős rizs elkészítéséhez az átmosott rizsszemeket csepegtessük le, majd pirítsuk meg egy kis vajon vagy olajon. Kb. két perc lassú tűzön történő pirítást követően öntsük fel a rizst forró vízzel, majd magas hőfokra állítva a tűzhelyet várjuk meg, amíg elkezd forrni a víz. Ezt követően alacsony hőmérsékleten, fedő alatt főzzük tovább a rizst 15-20 percig, amíg teljesen magába nem szívja a vizet. Végezetül vegyük le a tűzről, és pihentessük még 5-10 percig fedő alatt, hogy teljesen megpuhuljon.

Főzés (pirítás nélkül)
A rizs átmosása után öntsük fel a szükséges mennyiségű hideg vízzel, várjuk meg, amíg a víz felforr alatta, majd fejezzük be a főzést az előző pontban leírtak szerint.

Tipp: Ha azt szeretnéd, hogy a főtt rizs finom, puha és mégis pergős legyen, csak a főzés legvégén sózd meg. Ha az elején, a főzés előtt sózod a rizst, amíg az még száraz/ kemény - igaz, ez a rizstől is függ -, van rá esély, hogy nem fog tökéletesen megpuhulni.

Mit készíthetünk a hosszúszemű rizsből?

A hosszú szemű fajták a főzésnél (ha jól főzöd) nem tapadnak össze, „pergősek” maradnak, így elsősorban hagyományos köretnek valók, illetve remekül használhatóak töltött vagy rakott ételekbe és grillezett zöldségekhez. Továbbá illenek a szószos fogások mellé, piláfhoz vagy rizses salátákhoz, de levesbetétnek is jól működik. Az édes rizses desszertekhez szintén fel tudjuk használni: készülhet belőle rizskoch, vagy tejbe rizs is, bár ezekhez a fogásokhoz sokan inkább a sima kerekszemű rizst vagy az arborio rizst használják, amit nem pergősre hanem puhábbra, ragacsosabbra főznek.

A rizs fajtái és szerepei

A rizs egy valódi multifunkcionális táplálék az emberiség számára - a búza után a világ második legfontosabb gabonafajtája. Persze nem véletlenül vált alapélelmiszerré, hiszen rendkívül gyors növekedésű, termése akár évente több alkalommal is betakarítható.

A másik nagy előnye még, hogy - nem csupán laktató és tápláló -, gluténmentes is, így a lisztérzékenyek is fogyaszthatják, például a belőle készült rizsliszt jó alternatívája tud lenni a hagyományos, gabona alapú liszteknek. Sőt, mára a könnyű, édes és gluténmentes rizsital is meghódította a világot.

Minden fajta rizsnek más az íze és a textúrája, ráadásul a legtöbbet különbözőféleképpen kell elkészíteni. Osztályozni lehet formája szerint (kerek vagy hosszúszemű), hossza szerint (tört, rövid szemű, hosszú szemű rizs), textúrája szerint (ragadós, pergős), hántolási módszer szerint (fényezett vagy fényezetlen), és természetesen fajta szerint is.

Próbálj ki te is minél több rizsfajtát és találd meg a saját kedvencedet!