Barna rizs

Tudtad? - a barna és a fehér rizs ugyanannak a növénynek a különbözőképpen feldolgozott változatai. A betakarítást követően a rizsszemeket csépléssel szedik ki a kalászból, majd tisztítják és szárítják. A feldolgozatlan rizsszemet sok-sok héjréteg fed. Ezeket a rétegeket attól függően távolítják el, hogy milyen végterméket szeretnének kapni.

A barna rizs feldolgozásánál a rizsszemekről csak a legkülső réteget - a pelyvát - távolítják el, ami emberi fogyasztásra alkalmatlan, de a korpát és a csírát, az úgynevezett „ezüsthártyát” már rajta hagyják a szemeken. A barna rizst ezért hántolatlan vagy teljes értékű rizsnek is nevezik, és bár a rajta maradt rétegek miatt lassabban fő és picit keményebb marad mint fehér társai, jóval egészségesebb és a tápértéke is jelentősen magasabb.

A barna rizs egészségügyi előnyei

Bár egyszerű alapanyagnak tűnik a barna rizs, mégis összetetten hat a szervezetünkre, méghozzá nagyon pozitív módon, hiszen bővelkedik vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban.

• Rosttartalma hatszorosa a fehér rizsének, a barna rizs mégis több mint puszta rostforrás.
• Remek méregtelenítő, tisztítja a bélrendszert, az ott lerakódott salakanyagokat kitakarítja. Hatékony megoldás lehet emésztési problémák esetén, sőt rendszeres fogyasztása védelmet nyújthat ezek kialakulása ellen.
• Bőségesen található benne mangán, magnézium, vas és B1-, B3-, B6-vitamin, magas szelén tartalma pedig segíthet megelőzni a különböző rákos megbetegedések kialakulását.
• Kiváló növényi fehérjeforrás, és gazdag esszenciális aminosavakban, amiket az emberi szervezet nem tud előállítani, ezért azt kívülről kell bevinni, például barna rizs formájában.
• Fogyasztása jó hatással van a szívünk egészségére, ugyanis a korpában található esszenciális zsír pozitívan hat a koleszterinszintre.
• A diétás étrendbe is érdemes beépíteni, hiszen magas rosttartalma miatt eltelít, ráadásul hosszan ellát energiával is.
• Nagyszerű szénhidrátforrás - méghozzá alacsony glikémiás indexű, ami azért nagyon előnyös, mert fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet.
• Gluténmentes, így a lisztérzékenyek is fogyaszthatják, a belőle készült rizsliszt jó alternatívája lehet a hagyományos, gabona alapú liszteknek.

Hogyan főzzünk barna rizst?

Az első lépés a rizs átmosása, ami minden rizsnek jót tesz, barna rizs esetén pedig különösen kívánatos, hiszen így lemossuk a felületéről a keményítőt, és jobb állagot kap. Ha időnk engedi, akkor érdemes beáztatni egy-két órára, mert ezzel eleve puhulnak a szemek, így az elkészítése során jobban meg tud főni, valamint könnyebben emészthetővé válik.

A másik fontos előkészítő módszer lehet a pirítás. Ha egy kevés olajon (vagy bármilyen zsiradékon) átpirítjuk a rizst, mielőtt felöntenénk vízzel, pergősebb végeredményt kapunk.

Ha barna rizst főzünk, számítsunk rá, hogy sokkal több vizet vesz fel, mint a többi rizs általában. Két különböző módszer létezik, ha a víz mennyiségét tekintjük.

• Az egyik az, amikor bő, sokszoros mennyiségű vízben főzzük a rizst (mintha tésztát főznénk), majd leszűrjük, és lefedve pároljuk további 10-15 percig.
• A másik a hagyományos párolási technika, amelynél ugyancsak több víz kell a megszokottnál: az arány itt nem egy az egyhez, hanem egy a kettőhöz. Huszonöt deka rizshez tehát kb. fél liter víz kell.

Fontos! Ha a bő, sokszoros vízben főzős módszert alkalmazzuk, akkor bugyogva kell forrnia, akár a tésztavíznek, ha viszont a párolós megoldás mellett döntünk, az a jó, ha a lehető legalacsonyabb hőfokon készül a rizs.

Tipp: Ha azt szeretnéd, hogy a főtt rizs finom, puha és mégis pergős legyen, csak a főzés legvégén sózd meg. Ha az elején, a főzés előtt sózod a rizst, amíg még száraz/ kemény - igaz, ez a rizstől is függ - van rá esély, hogy nem fog tökéletesen megpuhulni.

Mit készíthetünk a barna rizsből?

A barna rizsből mindent elkészíthetünk, amit a fehér változataiból: egytálételeket, rakott ételeket, rizottókat, salátákat, köreteket, sőt levesbetétként és édességek alapanyagaként is ugyanúgy felhasználhatjuk. Reggelire például a zabkását vagy a müzlit is helyettesíthetjük barna rizzsel, vagy indítsuk a napot egy ízletes barna rizs-tojás-salsa-avokádó-fekete babos kombóval. Azzal azonban számoljunk, hogy mivel az íze sokkal karakteresebb, így a belőle készített ételek is erőteljesebb ízvilágúak lesznek. A tej- vagy laktózérzékenyek barna rizsből rizstejet is készíthetnek, sőt, liszt is készül már barna rizsből, érdemes ezeket is kipróbálni, hiszen így változatosabbá és egészségesebbé tehetjük az étkezéseinket.

A rizs fajtái és szerepei

A rizs egy valódi multifunkcionális táplálék az emberiség számára - a búza után a világ második legfontosabb gabonafajtája. Persze nem véletlenül vált alapélelmiszerré, hiszen rendkívül gyors növekedésű, termése akár évente több alkalommal is betakarítható.

A másik nagy előnye még, hogy - amellett hogy laktató és tápláló -, gluténmentes is, így a lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Például a belőle készült rizsliszt jó alternatívája tud lenni a hagyományos, gabona alapú liszteknek. Sőt, mára a könnyű, édes és gluténmentes rizsital is meghódította a világot.

Minden fajta rizsnek más az íze és a textúrája, ráadásul a legtöbbet különbözőféleképpen kell elkészíteni.
Osztályozni lehet formája szerint (kerek vagy hosszúszemű), hossza szerint (tört, rövid szemű, hosszú szemű rizs), textúrája szerint (ragadós, pergős), hántolási módszer szerint (fényezett vagy fényezetlen), és természetesen fajta szerint is.

Próbálj ki te is minél több rizsfajtát és találd meg a saját kedvencedet!